Ugrás a fő tartalomra

Tájékoztatás a forint árfolyamáról

Szerdán a déli órákban elterjedt a híre annak, hogy az euro már 350 forintba kerül. Az a körülmény, hogy egy euro ára 353 forint, élénken mutatja, hogy a fogyasztóközönség mennyire ki van szolgáltatva a Nemzeti Banknak. Ki tud manapság 356 forintot adni egy euróért? Mert nemcsak az euro kerül 362 forintba, de a drágaság minden vonalon ijesztő. S ha meg is veszi valaki ezt a 365 forintos eurót, pusztán ebből vásárolni nem tud. Lehetetlen állapot, hogy amikor egy euro 370 forint, a fizetések nem emelkednek megfelelő arányban. 375 forintot csak az tud ma euróét adni, aki feketézik. Mert a kisember számára ez a 382 forint bizony nagy pénz, 390 forintért sokat kell dolgozni, s míg valaki megkeresi azt a 396 forintot, amibe egy euro kerül, ugyancsak elfárad. Valamikor 398 forintért, vagyis egy euroért egy kiló zsírt lehetett vásárolni. Ma egy kiló zsír áráért, 400 forintért már csak egy háromnegyed kiló zsírt lehet kapni.

(Hommage á Tabi László)


Megjegyzések

  1. OFF Búcsúzz el légy szíves a nevemben a HVG.hu kommentfalon az olvasóktól! Miután ismét kitiltottak, befejeztem ott a tevékenységem. Aki akar megtalál a https://amapola.blog.hu/ -n. Köszi! ON

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagyon sajnálom. Megteszem, amíg megtehetem.
      Azért a blogodat reklámozom.

      Törlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Švejk a világháború előtt

– Hetet bele, mint ahány szankció van! – Nekem nyolc, ha nem maga akarja nyerni a legtöbbet... Švejk egy beton sakkasztalnál ült és Balounnal máriásozott. A novemberi délelőtt eleve laposan naposnak ígérkezett a Náměstí Radost parkban, de a játszótér már tele nyuszimotoros kisgyerekekkel és telefont nyomkodó kismamákkal. Az asztal közvetlenül a parkot határoló žižkovi stadion falánál állt, amin végig sorban szaloncukorra emlékeztető, zuhanó kormányzati bombával fenyegető békeplakátok sorakoztak, a festését vesztett pepita tábla két oldalán pedig eredeti Budo Je Uiceji Arany Sárkányok sörfala őrizte a játékosok nyugalmát. Az italokat Švejk szerezte be idejekorán, még olcsón, idejövet, a közeli kínai vegyesboltból. Az elektromos rokkantkocsija tárolójába pont befért egy rekesz meg egy kisebb, használat közben lebomló szatyornyi. – Látod, Baloun, én így küzdök a sodró ár ellen. Reggel még kapni a háborús inflációs árukból. Nem várom meg a délutáni szankciós inflációt. Azt meg ki tudja, es

Az utca hírmondója

Gáspár, te vagy a legrégebb óta a szakmában. Most olyat kérek tőled, amit csak te tudsz végrehajtani. Kell hozzá az a szakmai alázat, ami neked van. – Főnök, bármit, tudja, én vagyok az utca hírmondója! – Hát ez az, most kicsit ne legyél. Le kell szedni, amit a múlt héten kiragasztottál. – De hát még nem is végeztem minddel… – Na, ezért majd számolunk! – ...és a gyerekeknek is azt üzentem a rádióban, hogy ne szaggassák le a plakátokat! – Pedig most ez a direkció a vizes vébé miatt. Hatmilliárdan jönnek, most egy kicsit nem lehet kinn kormánypropaganda. Így tervezték… Lópici Gáspár fájó szívvel fogta a létráját. A ragacsos vödröt és a pamacsot ezúttal otthon hagyta. Nem kellett messzire baktatnia, a közelben a járda mellett a falon egyforma kék plakátok sorakoztak, amíg a szem ellát.   Megállt az elsőnél, nekitámasztotta a létrát és a felső rétegnél kezdve tíz körmével szedte-szaggatta le egy öregember szürke arcképét, ahogy csak bírta. Nem nevetett a végén, hanem l

Mellékpropaganda

 - Kétszázkettő... kétszázhárom... kétszáznégy... kétszázöt! - számolta félhangosan lépteit Bretschneider detektív, ahogy a trafiktól az iskola kapujáig gyalogolt. - Ez bizony nincs meg kétszáz méter. Nem kellett hozzá mérőszalag, pontosan tudta a töpszli besúgó, hogy egy-egy öles lépte sem haladja meg a 60 centimétert, így tehát a dohány-, alkohol- és újságárus (továbbá lottózó) egészen biztosan a törvényileg előírt távolságon belül helyezkedett el. Itt az ideje eljárni. Kellett már a sikerélmény, mert csuda rossz hete volt. A homoszexualitás népszerűsítésén kellett volna rajtakapnia bárkit, hogy a napi kvótája meglegyen. Amióta a rendőrség a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet miatt áttért a teljesítményalapú díjazásra, Bretschneidernek egy új kamáslira sem tellett. Amíg más volt az ellenség, még csak-csak sikerült begyűjtenie egy-egy migránssimogatót, oltásellenest vagy libernyákot, de sajnos már az egész városban ismerték, így mindenki lakatot tett a szájára, ha meglátta őt kö