Ugrás a fő tartalomra

Apolitikus

Szevasz, hát téged is látni! Jól vagy, komám. Iszol még egy sört. Két pohárral, lécci. Köszönöm kérdésed, öregesen. Zolit várom, hoz a vágóhídról marhapofát. Tőle szoktam rendelni, valamennyi mindig leesik a hűtőkocsiról. Hozatok tíz kilót, olcsóbb, mint a teszkós tarja, felit lefagyasztom, a másik feliből meg vasárnap rottyantunk valamit a cimborákkal. Jobb, mint a lábszár! Na, sörrel nem koccintunk! Fölszedted már a sváb szokásokat, mi?
Hallod, fiatalabb koromban végig tudtam inni az ilyen hosszú hétvégéket, most meg be kell osztani. Berúgni már csak vasárnap! Kell a hétfő regenerálódni. Ma még össze kéne szedni a faleveleket, mára még jó időt mondanak. Hétfőn már esni fog állítólag. A szőlőt is meg kéne metszeni, csak ezt a Zoli gyereket várom a marha pofámmal.
Most jövök a piacról, hallod milyen árak vannak! Kerestem valami télálló almát. Egy ládával elég kettőnknek tavaszig. Hallottad, mondják, hogy kevés almát eszik a magyar, hát főzzenek belőle almalevet. Vagy pálinkát. Én a kertben már kivágtam az összes gyümölcsfát, a fene se kínlódik már velük, minden évben volt valamelyiknek valami baja. Többet költöttem permetszerre, mint a patikában. A gyümölcsöt meg már a végén úgyse én szedtem le, mindig megelőzött valaki. Hol van már ez a Zoli? Tízre ígérte. Mondjuk sose szokott időben jönni. Isten-isten!
Trónok harcát szoktad nézni? Nem szereted a történelmet? Hát, én nem vagyok sprőd, de azért, ami kavarás ott megy. Tényleg nem nézed? Persze, csak a Spektrumot, mi? Nem tudom, nekem nagyon bejön, van benne minden, ami érdekes. Főleg a történelmi része érdekel persze. Az asszony meg nézze csak a Fatmagült.
A te telefonod pittyegett? Olvasd csak el nyugodtan, de közben tudsz rám figyelni, nem? Nekem nem kéne okostelefon. Buta vagyok én ahhoz, meg amire én használom, arra jó ez a régi Nokia is. Ennek a számát is tudják, nincs rajta semmi fészbuk, meg alkalmazások. Voltam én eleget alkalmazásban, mielőtt vállalkozni kezdtem.
A gyerek az rendben van, fölneveltem, ügyvéd létére jobb pálinkát főz, mint én. A lány az még tanul, most írja a diplomamunkáját. Tudod, mi pénzbe került ez a két diploma? Egészen pontosan megmondom, az apáméktól rám maradt részteleki ház meg a meszesi gyümölcsös ára. Már csak a két albérlet elvitte a házat. Gondolkodtam is rajta, így utólag, hogy hallod, érdemesebb lett volna valami kis garzonlakást venni. Na, de hova, a gyerek Pestre járt, a lány meg juszt is Szegeden akart tanulni, az meg azért már sok. Jöhetne tényleg már ez a Zoli gyerek. Egészségünkre!
Sok ügyfél baromságát kell azért elviselni. Hallod, most is egész nyáron semmi, mindenki csak kerülgetett, mint a forró kását, hogy megcsinálom-e majd. Elvállaltam mindent, de amikor ráértem, akkor hol nyaralni voltak, hol nem jött össze még rá a pénz. Az a baj az én szakmámmal, hogy az emberek azt hiszik, hogy ráér, nem sürgős, aztán amikor jön az ősz, akkor hirtelen sürgős lesz. És akkor osszam be, hogy most melyiket veszem előre, olyan, mint aranyeresnek a seggtörlés, szörnyen kellemetlen. Valaki mindig megsértődik, aztán itt a kocsmában is azt hallgatom, hogy az a bajuk, nem lehet mesterembert kapni. Na, de azért még hazajárnak, ha kell egy kis apró új telefonra. Ja, nem, most a gyerekekről beszélek megint.
Az asszony? Elvagyunk. Néha izzik a levegő, de nem attól, amire te gondolsz. Azt még azért megbeszéljük, hogy másnap mit főzzünk. Nem tudom már a sarokba szorítani. Régebben nem védekeztünk, most meg nem támadok. Figyelj, tudod te, hogy van ez már ennyi idő után. Ha megfogom a fenekét, mintha a sajátomat fognám… Prosztata!
Na, de most már te is mesélj már valamit! Mindig azt mondják rólam, hogy a Bandi nem hagy senkit szóhoz jutni, csak mondja a magáét, de ez nem igaz, látod. Mi van veletek? Bocs, úgy látom, végre megjött a Zoli, ne haragudj, mennem kell, meghozta a marhapofát…
Kisasszony, ezt is számolja hozzá! Mennyivel tartozom?

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Az utca hírmondója

Gáspár, te vagy a legrégebb óta a szakmában. Most olyat kérek tőled, amit csak te tudsz végrehajtani. Kell hozzá az a szakmai alázat, ami neked van. – Főnök, bármit, tudja, én vagyok az utca hírmondója! – Hát ez az, most kicsit ne legyél. Le kell szedni, amit a múlt héten kiragasztottál. – De hát még nem is végeztem minddel… – Na, ezért majd számolunk! – ...és a gyerekeknek is azt üzentem a rádióban, hogy ne szaggassák le a plakátokat! – Pedig most ez a direkció a vizes vébé miatt. Hatmilliárdan jönnek, most egy kicsit nem lehet kinn kormánypropaganda. Így tervezték… Lópici Gáspár fájó szívvel fogta a létráját. A ragacsos vödröt és a pamacsot ezúttal otthon hagyta. Nem kellett messzire baktatnia, a közelben a járda mellett a falon egyforma kék plakátok sorakoztak, amíg a szem ellát.   Megállt az elsőnél, nekitámasztotta a létrát és a felső rétegnél kezdve tíz körmével szedte-szaggatta le egy öregember szürke arcképét, ahogy csak bírta. Nem nevetett a végén, hanem l

Švejk a világháború előtt

– Hetet bele, mint ahány szankció van! – Nekem nyolc, ha nem maga akarja nyerni a legtöbbet... Švejk egy beton sakkasztalnál ült és Balounnal máriásozott. A novemberi délelőtt eleve laposan naposnak ígérkezett a Náměstí Radost parkban, de a játszótér már tele nyuszimotoros kisgyerekekkel és telefont nyomkodó kismamákkal. Az asztal közvetlenül a parkot határoló žižkovi stadion falánál állt, amin végig sorban szaloncukorra emlékeztető, zuhanó kormányzati bombával fenyegető békeplakátok sorakoztak, a festését vesztett pepita tábla két oldalán pedig eredeti Budo Je Uiceji Arany Sárkányok sörfala őrizte a játékosok nyugalmát. Az italokat Švejk szerezte be idejekorán, még olcsón, idejövet, a közeli kínai vegyesboltból. Az elektromos rokkantkocsija tárolójába pont befért egy rekesz meg egy kisebb, használat közben lebomló szatyornyi. – Látod, Baloun, én így küzdök a sodró ár ellen. Reggel még kapni a háborús inflációs árukból. Nem várom meg a délutáni szankciós inflációt. Azt meg ki tudja, es

Mellékpropaganda

 - Kétszázkettő... kétszázhárom... kétszáznégy... kétszázöt! - számolta félhangosan lépteit Bretschneider detektív, ahogy a trafiktól az iskola kapujáig gyalogolt. - Ez bizony nincs meg kétszáz méter. Nem kellett hozzá mérőszalag, pontosan tudta a töpszli besúgó, hogy egy-egy öles lépte sem haladja meg a 60 centimétert, így tehát a dohány-, alkohol- és újságárus (továbbá lottózó) egészen biztosan a törvényileg előírt távolságon belül helyezkedett el. Itt az ideje eljárni. Kellett már a sikerélmény, mert csuda rossz hete volt. A homoszexualitás népszerűsítésén kellett volna rajtakapnia bárkit, hogy a napi kvótája meglegyen. Amióta a rendőrség a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet miatt áttért a teljesítményalapú díjazásra, Bretschneidernek egy új kamáslira sem tellett. Amíg más volt az ellenség, még csak-csak sikerült begyűjtenie egy-egy migránssimogatót, oltásellenest vagy libernyákot, de sajnos már az egész városban ismerték, így mindenki lakatot tett a szájára, ha meglátta őt kö