Ugrás a fő tartalomra

Tehertétel vagy erőforrás?

(Jelenetek illiberáciából)

Koraszülöttek

(Lázár János vizsgálja a felesége által vezetett koraszülött-alapítvány kétes költéseit.)
– Korán érkeztem. Kész már a vacsora?
– Hogyne! Vásárhelyi paprikás szuvidált pityóka, ahogy a 168 órának meséljük.
– Mégse cigánypecsenye... Hm. Egy kis konyakban áztatott medveorrú gombát még elbírt volna. Figyelj, behúzol te valahonnan nagyobb összeget, mint kurátor?
– Én ugyan nem!
– Na, ugye. (Megtörli a száját) Addsza csak a telefonom!

Nyugdíjasok

(A munkaerőpiac kiegyenlítetlensége miatt nyugdíjas szövetkezeteket hoztak létre.)
– Bözsi néni! Hoztuk az utalvánt!
– Ne kiabáljanak, Bözsi néni nincs itthon! Behívták a nyugdíjas szövetkezetbe, mert nincs ember, aki széthordaná az utalvánt!

(Csökkent a belföldi turizmus.)
– Bözsi néni! Hoztuk az utalvánt!
– Jajj, drága szentjeim, hát én azt mán el is kőtöttem. Húsvétra abból vettem szentöltvizet.
– Nem, Bözsi néni, ez nem az az utalván, ez egy másik! Hallgattassa mán el azt a kutyát!
– Mondja hangosabban!
– Be köll vonulnia Harkányba, mert úgy állnak a számok!

(Fenyegetve érzik magukat a nyugdíjasok.)
– Néni kérem, tessék csak leülni, én úgyis nemsokára leszállok!
– Menekülsz mi, te gané, kérsz egy kis sósavat a jobbikos pofádba!?

Diplomaták

(Szijjártó Péter Brüsszel, Hollandia, Horvátország, Románia és Ukrajna ellen)
– Zsolti, én szétrúgom a dadusnéni fenekét, mert száraz sütit adott neked.
– De Peti, én vettem ki azt a sütit a többi közül!
– Nem érdekel, apukám mondta, hogy ez diszkrimináció!
– De Peti, utána lehet, hogy nem kapunk egyáltalán sütit, mert szólni mertünk!
– Ezzel csak beismeri, hogy előtte is direkt száraz sütit adott!
(...)
– Gyerekek, mindenki akassza fel a kabátját a fogasára, ahol a jele van. Peti, neked nincs jeled!
– Miért nincs? Én is gyerek vagyok!
– Mert anyukád nem ide íratott be. Elnézést kérek, ne legyen ebből vita, mondd meg anyukádnak, hogy te másik óvodába jársz.
– Annyaaaaa! Látod, milyenek! Bocsánatot kérnek, de közben kiútálnak!

Politikusok

(Kövér László szerint a jövő problémáira a múltban találjuk a megoldást.)
A kolhozelnök körülnéz a határban, látja, hogy az árokparton a juhász gyereke játszik a birkabogyókkal. Odamegy hozzá, és kedvesen megkérdi:
– Mit játszol, Sztyopa?
– A dicsőséges Nagy Honvédő Háborút! Ezek a kicsi bogyók a vöröskatonáink, ezek a nagyobbacskák a tisztek, ezek a még nagyobbak pedig a tábornokok.
– Aztán melyik a Generalisszimusz?
– Egyik se. Akkora szart még nem találtam.

Kivándorlók

(Nem tetszik a kormánynak, hogy az EU épp a felcsúti kisvasutat ellenőrizné.)
– Te utaztál már azon a kisvasúton?
– Nem, de állítólag nem egy nagy szám, arrafelé csak árkot meg bokrot látni!
– Látod, én már túl vagyok vagyok rajta.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Optimista forgatókönyv

Van egy optimista forgatókönyvem. 2026-ra Magyar Péter tégláról téglára építkezve megszerzi a parlamenti helyek kétharmadát. Még mielőtt Magyar átvenné Sulyok Tamástól a megbízólevelét, Szörényi Levente Rodostóba költözik és képzeletbeli nagynénjének játszik tárogatón kesergőket. A Tiborcz család Malagára disszidál, a Matolcsyak, Garancsik, Habonyok szaudi rokonoknál húzzák meg magukat, magukkal víve az aranytartalékot, perzsaszőnyegeket és a Szépművészeti Múzeum műkincseit. Orbán Viktor egy Putyintól kapott dácsába vonul valahol a Fekete-tenger partján a pénztárosával és levelezésbe kezd. Szijjártó egy adidas melegítőben egy nemkormánygéppel Moszkvába repül, hátrahagyva feleségét és Balázst. A KESMA átáll, az M1 Híradót átnevezik MP1 Híradóra. Gyurcsány Ferenc ellenzéki újságírónak áll és leleplezi saját magát. Feláll a kétharmados Tisza-parlament és a Magyar-kormány. A rajtuk kívül egyedüliként második Fidesz képviselői tüntetően távolmaradnak és soha többé nem vesznek részt az orsz...

Kossuth Lajos kalapjárat

1. Nem ég napmelegtől, le ki nem szarja, ki számít manapság forró tavaszra? Ha körűlnéz az ember, itt ugyan mit lát? Ezért egy költő se venne elő pennát, de róla még csak laptopján se csetel, ez ma a magyar táj, beszáradt ecsettel. Lehet kedd is talán, sőt akár csütörtök, Family Frost jön vagy maga az ördög? 2. Távolból felzeng tán valami dallam, túl messzi még ahhoz, hogy idehalljam. Ezek migránsok lesznek, nyakamat rája, szöges deszkát teszek ablakom alája, a kerítésbe árad minden feszültségem, ezek le ne tapossák gyér veteményem! De orrom megérzi, amit a szem se lát, hamubasült Fornetti csábító illatát. 3. A kapuba kiállok, szemem se rebben, a polgármester talpig népképviseletben jön s zászlókkal teli vagy félig rakottan izgatott emberek közelednek ottan. „Ehun Platós Péter! Nem szóltam még százszor? Kapcsold ki már ember, azt a villanypásztort!” Az asszony is eldobta nyitókapáját, sóhajtva simított nejlonotthonkáján. 4. És jött a férfi, ki soha el nem fárad: „Hé paraszt, mondd, mes...

O, Fortuna

 A Nap éppen delelőn s nyár közepe lévén egyetlen sugara sem hatolt be a Fortuna Büfébe, nem minha egyébként a teliüveg portálokon bármikor, bármilyen szögben is könnyen átjutott volna. A félkör alakú épület mérnöke nem így tervezte, a déli tájolással pont azt szerette volna elérni, amit a felragasztott Coca-Colás matricák és az évek alatt az üvegre rakódott kosz sikeresen megakadályozott. A helyiségben a tucatnyi asztal felett így olyan homály uralkodott, mintha még mindig lehetne odabenn dohányozni és tele lenne füstölve. Persze ki is füstölte volna, a kocsmában egyetlen vendég tartózkodott, aki a zenegépre támaszkodva állt a sarokban, lábánál egy Szöul ’88 feliratú löttyedt sporttáskával és ugyanazt az egyetlen számot hallgatta a monitornak támaszkodva újra és újra, szájával némán követve a szöveget, az instrumentális részeknél mozdult meg olykor kicsit a csípője. Csak ha elfogyott az érméje, járult a pulthoz és kért újabb néhány ötvenkoronást meg egy deci rumot. – Ilyen italt...