Ugrás a fő tartalomra

Találkozás egy nem is olyan fiatal emberrel

Ahogy Karinthy Frigyes látomásszerű novellájában véletlenül összefutott saját fiatalkori önmagával, úgy találtam én is rá egy inkább kísérteties, mint szellemes weboldalra, ahol egy olyan ember jelentősebb megnyilvánulásait gyűjtötték egybe, akit ma a Puskás Ferenc Stadion Időarányos Kivitelezését Nyomon Követő Bizottság elnökeként ismer a világ.
Kapóra jött, mert tart még az uborkaszezon, legalábbis én tartom, s próbálom minél kevesebb szellemi munkával megúszni a heti penzumot. Olvasóimat sem akarom még leterhelni, mert a munka nehezebbik felét, az értelmezést, mint mindig, Önöknek kell elvégezniük.
Az alábbi idézetekhez annyit fűznék hozzá, hogy az ember folyton változik, a véleménye is, főleg annak artikulációja. Egy érdekes pályakép rajzolódik ki előttünk, egy emberé, akinek Gogol a kedvenc írója, legalábbis A köpönyeget elég gyakran forgatja.
Szóval fogadják szeretettel ezt az önkényes válogatást, mielőtt az illető visszajön jól megérdemelt szabadságáról és elkezd újra beszélni. Persze, azt is ő mondta, hogy ne azt nézzük, mit jön ki a száján, hanem azt, mit cselekszik, és hát ő nem hazudott soha az embereknek. No, de sok beszédnek sok a zaja, nem élcelődöm tovább, lássuk időrendi sorrendben a leleményeket:
„Szeretném leszögezni, hogy a szocialista politikai gondolkodás és gyakorlati politika számunkra nem az ördögtől való. A kommunisták utódpártja, az MSZP esetében az eltelt másfél év alatt odáig fejlődtek a dolgok, hogy talán már a következő választási ciklusban hiteles szociáldemokrata párttá válnak. A magyar demokrácia stabilitása érdekében úrrá kell lennünk rossz emlékeinken.”
„Ha a választásokon csak pártok indulhatnak – amit helytelenítenék –, akkor kényszerűségből talán létre fogunk hozni egy választási pártot, amit azonban a választások után sürgősen feloszlatunk.”
„Egyszer már volt részünk ilyen mocskos kampányban, ahol lezsidózták és lekommunistázták az ellenzéket. Ennek azonban egyszer s mindenkorra vége...”
„A populizmus élő klasszikusai szájában a ’liberális’ szó káromkodás, szitok. A liberálisok ugyanis szabadságot követelnek a népnek, hogy vállalkozhasson és választhasson. A populisták ellenben fel akarják emelni a népet. Ezért vonzódtak a populisták mindig az állam gyámkodó hatalmához.”
„Nekünk a realitás kevés, mi nem érjük be az adott világ kereteivel, mi nemcsak a realitást, mi a valóságot is akarjuk.”
„Nem azért dolgozott-e az elmúlt nyolc évben a társadalom, hogy soha többé ne legyen olyan kormányfője Magyarországnak, aki nyugodtan kijelentheti: rajta kívül nincs más alternatíva. Aki ezt állítja, az nem kormányozni, hanem uralkodni akar.”
„A magyar közélet jelentős változás előtt áll, összeomlott a célok helyébe az ellenségképet helyező politika, s a jólétet nem ellenségekkel, hanem közös célokkal lehet megteremteni. Ezek megvalósításához határozott kormányzati lépések szükségesek.”
„Az út, amelyet végigjártam, nem a liberalizmustól vezet a konzervativizmusig. A liberalizmus meg a szocializmus ideológia, a konzervativizmus pedig nem az. Gondolkodásmód, észjárás, habitus, talán jellem is, de semmiképpen sem ideológia. Tehát nem egyik eszmétől a másik eszméig vezetett az utam.”
„Senki sem lépheti át a saját árnyékát. Ha egy politikus nem tartja magát korábban kimondott gondolataihoz, s mindig csak a pillanatnyi népszerűségre gondol, eltávolodik egykori önmagától, akkor előbb-utóbb erkölcsileg megsemmisül, kiürül, és zörögni kezd, mint a mákgubó ősszel, ha fújja a szél.”

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Optimista forgatókönyv

Van egy optimista forgatókönyvem. 2026-ra Magyar Péter tégláról téglára építkezve megszerzi a parlamenti helyek kétharmadát. Még mielőtt Magyar átvenné Sulyok Tamástól a megbízólevelét, Szörényi Levente Rodostóba költözik és képzeletbeli nagynénjének játszik tárogatón kesergőket. A Tiborcz család Malagára disszidál, a Matolcsyak, Garancsik, Habonyok szaudi rokonoknál húzzák meg magukat, magukkal víve az aranytartalékot, perzsaszőnyegeket és a Szépművészeti Múzeum műkincseit. Orbán Viktor egy Putyintól kapott dácsába vonul valahol a Fekete-tenger partján a pénztárosával és levelezésbe kezd. Szijjártó egy adidas melegítőben egy nemkormánygéppel Moszkvába repül, hátrahagyva feleségét és Balázst. A KESMA átáll, az M1 Híradót átnevezik MP1 Híradóra. Gyurcsány Ferenc ellenzéki újságírónak áll és leleplezi saját magát. Feláll a kétharmados Tisza-parlament és a Magyar-kormány. A rajtuk kívül egyedüliként második Fidesz képviselői tüntetően távolmaradnak és soha többé nem vesznek részt az orsz...

Kossuth Lajos kalapjárat

1. Nem ég napmelegtől, le ki nem szarja, ki számít manapság forró tavaszra? Ha körűlnéz az ember, itt ugyan mit lát? Ezért egy költő se venne elő pennát, de róla még csak laptopján se csetel, ez ma a magyar táj, beszáradt ecsettel. Lehet kedd is talán, sőt akár csütörtök, Family Frost jön vagy maga az ördög? 2. Távolból felzeng tán valami dallam, túl messzi még ahhoz, hogy idehalljam. Ezek migránsok lesznek, nyakamat rája, szöges deszkát teszek ablakom alája, a kerítésbe árad minden feszültségem, ezek le ne tapossák gyér veteményem! De orrom megérzi, amit a szem se lát, hamubasült Fornetti csábító illatát. 3. A kapuba kiállok, szemem se rebben, a polgármester talpig népképviseletben jön s zászlókkal teli vagy félig rakottan izgatott emberek közelednek ottan. „Ehun Platós Péter! Nem szóltam még százszor? Kapcsold ki már ember, azt a villanypásztort!” Az asszony is eldobta nyitókapáját, sóhajtva simított nejlonotthonkáján. 4. És jött a férfi, ki soha el nem fárad: „Hé paraszt, mondd, mes...

O, Fortuna

 A Nap éppen delelőn s nyár közepe lévén egyetlen sugara sem hatolt be a Fortuna Büfébe, nem minha egyébként a teliüveg portálokon bármikor, bármilyen szögben is könnyen átjutott volna. A félkör alakú épület mérnöke nem így tervezte, a déli tájolással pont azt szerette volna elérni, amit a felragasztott Coca-Colás matricák és az évek alatt az üvegre rakódott kosz sikeresen megakadályozott. A helyiségben a tucatnyi asztal felett így olyan homály uralkodott, mintha még mindig lehetne odabenn dohányozni és tele lenne füstölve. Persze ki is füstölte volna, a kocsmában egyetlen vendég tartózkodott, aki a zenegépre támaszkodva állt a sarokban, lábánál egy Szöul ’88 feliratú löttyedt sporttáskával és ugyanazt az egyetlen számot hallgatta a monitornak támaszkodva újra és újra, szájával némán követve a szöveget, az instrumentális részeknél mozdult meg olykor kicsit a csípője. Csak ha elfogyott az érméje, járult a pulthoz és kért újabb néhány ötvenkoronást meg egy deci rumot. – Ilyen italt...