Ugrás a fő tartalomra

Kitiltottak

 Švejk óvatosan egyensúlyozta zsíros tapintású, kerekded háromszög alumínium tálcáját a foltos kantárnadrágos, svájcisapkás melósok közt a Világ automata büfében, amíg nem talált egy pultnál szabad állóhelyet.

Egy kopaszodását maradék hajának előrefésülésével leplezni próbáló, kék macskaszemű, kerek pofájú, kiugró járomcsontú férfi állt itt egyedül, aki Švejk szándékát látva odébb húzta tálcáját és úgy falatozta tovább a maga pecsenyéjét.

A derék obsitos két pár fehér nürnberger wurstot vett magának egy adag dinsztelt káposztával, néhány szelet barna kenyérrel. Mivel itt nem árultak alkoholt, műanyag poharában málnaszörp ülepedett a szóda aljára. Švejk elgondolkodott, hogy most kavarja vagy ne kavarja?

- Jozef, maga itt? - szólította meg álmélkodva kerekarcú asztalszomszédja. Švejk most már alaposabban szemügyre vette, s látta ám, hogy az asztalon ott hever a jellegzetes sildes sapka, ami nélkül még soha nem látta Hrabal urat, ezért nem ismerte fel még ilyen közelről sem.

Meg aztán mind a ketten józanok voltak, pedig már dél is elmúlt. Bohumil Hrabal úr pár utcával arrébb egy papírzúzdában dolgozott, ahol megsemmisítésre ítélt irodalmat és egyéb papírhulladékot bálázott 80-20 % arányban, amíg meg nem szilárdult, napi 12 órában s így is alig győzte. Onnan szökött most ki ebédelni, vacsorája, egy kiló friss fasírt zsírpapírba göngyölve gőzölgött a zsíros sapkája mellett.

- Képzelje, kitették a szűrömet a Kehelyből. Megannyi eltöltött idő, megannyi elköltött ezer korona után, s ami italt én ott elfogyasztottam! Fürdőmedencéket lehetne megtölteni külön a sörrel és külön a snapsszal. Sic transit gloria mundér.

- Így telik ki a mundér becsülete. Nekem ez valahonnan nagyon ismerős. Ne vegye magára, engem is kitiltottak onnan, amióta Bretschneider úr rokona vette át az üzletet. Mainapság már ez a dicsőség. Mit tud Palivecről, kiengedték már? - kortyolt felhúzott szemöldökkel Bohús a ragacsos műanyag bögréből, kék szemei csak úgy világítottak a sárga plasztik felett.

- Nem hallottam felőle, nem is csoda: a hatóság vitte el, nem a vírus. De csak most nézem, mivel mérgezi itt magát?

- Teázom. Illetve ez ázott, itt a filter - mutatott tányérja szélére a papíripari betanított munkás. - Azt hiszem, csak pont tea nincs benne. Tudja, én fiatal koromban Nymburkban, amikor el akartam szakadni a szüleimtől, a sörgyártól, joghallgatóként drogista inasnak álltam, ahol egy istálló padlásán száradó gyógynövényeket kellett forgatni vasvillával. Eredetileg külön-külön kamilla, menta, édeskömény néven voltak leterítve, forgatás közben kevertem bele kevés faszálkát, szalma-széna töreket, száradt festéket, üvegcserepet de főleg macska- és galambszart - nem szándékosan, csak ezek voltak a padláson, nem szilvásgombóc. A vastag porról nem beszélek, amire eleve le voltak terítve, meg aztán én se másztam le a 45 fokban a létrán egy pisi kedvéért. Hát, most ennek a levét iszom. De úgy látom, itt maga se fröccsözhet.

Švejk roppant izgatottan kavarta tovább, és mint egy gondos szájsebész, ecsetelni kezdte, hogy is van ez.

- Tudja, most, hogy a törzskocsmám a fiatal generációé lett, elgondolkodtam az életmódváltáson. - A derék katona fontosnak tartotta a múltban is mája jövőjét, ám csak most érett meg rá az elhatározás. Az igazi okot igyekezett mindenki elől eltitkolni, hogy legutóbb, amikor kijött a laborból, s otthon Müllerné átbogarászta a kukába kidobott eredményeit, több keresztet vetett, mint amennyit látott rajta. Bizony, annyi volt azon, mint egy jól sikerült Békemeneten.

- Gondoltam, kipróbálom én ezt a Száraz Hónap mozgalmat, hogy egy évben egyfolytában harminc napig nem iszom. Alkoholista ramadánt tartok. Csak az idejét nem tudtam még eltalálni, hogy melyik hónap legyen is az. Nyáron meleg van, a fröccs frissít, a sör lehűt, télen hideg, a grog és a kontusovka melegít. Tavasszal felenged az ember egy üveg újbor mellett, ősszel meg mondani sem kell, hogy el kell pusztítani a tavalyit a demizsonból. Egyszóval borzasztó nehéz volt eddig a döntés. De úgy hallottam, a kormány bevezeti a 13. havi nyugdíjat, úgyhogy szerintem az a hónap lesz az, amikor komolyan nekiállok, a tizenharmadik. Még külön pénzem is lesz rá, hogy ne igyak. Ha úgy állnak a számok. Ha a miniszterelnök tovább lohol.

- Hallja, Švejk, maga se százas!

- Éppen ellenkezőleg! Na, tunkolja ki azt a maradék szaftot és menjünk át a Bástyába, igyunk valami rendeset. Az a betiltott irodalom megvárja.

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Optimista forgatókönyv

Van egy optimista forgatókönyvem. 2026-ra Magyar Péter tégláról téglára építkezve megszerzi a parlamenti helyek kétharmadát. Még mielőtt Magyar átvenné Sulyok Tamástól a megbízólevelét, Szörényi Levente Rodostóba költözik és képzeletbeli nagynénjének játszik tárogatón kesergőket. A Tiborcz család Malagára disszidál, a Matolcsyak, Garancsik, Habonyok szaudi rokonoknál húzzák meg magukat, magukkal víve az aranytartalékot, perzsaszőnyegeket és a Szépművészeti Múzeum műkincseit. Orbán Viktor egy Putyintól kapott dácsába vonul valahol a Fekete-tenger partján a pénztárosával és levelezésbe kezd. Szijjártó egy adidas melegítőben egy nemkormánygéppel Moszkvába repül, hátrahagyva feleségét és Balázst. A KESMA átáll, az M1 Híradót átnevezik MP1 Híradóra. Gyurcsány Ferenc ellenzéki újságírónak áll és leleplezi saját magát. Feláll a kétharmados Tisza-parlament és a Magyar-kormány. A rajtuk kívül egyedüliként második Fidesz képviselői tüntetően távolmaradnak és soha többé nem vesznek részt az orsz...

Demokráciaexport

Švejk azóta nem járt a Kehelyben, amióta Bretschneider detektív lánya vette át az üzemeltetését és hangos fiatalok kvázi romkocsmát csináltak belőle. Most mégis, mint lakásához legközelebbi italmérést, ezt választotta.  Alig egy órája érkezett haza Karlovy Varyból, ahol kénes fürdőkben reumáját kínozta, s térdei most elégtételt vettek a kéthetes tortúráért. Dubček bukása óta nem kapott beutalót, de most, hogy előbb a vírus takarította ki onnan a szállóvendégeket, majd a háború az orosz letelepedési köszvényeseket, jutányos áron jutott hozzá a férőhelyhez. Persze a pihenésben még jobban megfáradt s míg a bőre kiázott, a veséje kiszáradt, hát idő előtt visszajött szeretett Prágájába.  Csakhogy a lakásába lépve egy csomó idegent talált a saját ágyában, ugyanis Müllerné – nem számítva Švejk úr korai visszatértére – kiadta azt olcsón ukrán menekülteknek. Jobb híján tehát a Kehely felé vette az irányt, ahonnan, lévén kedd délelőtt, csend szűrődött ki a város forgatagába. Már messzir...

Kossuth Lajos kalapjárat

1. Nem ég napmelegtől, le ki nem szarja, ki számít manapság forró tavaszra? Ha körűlnéz az ember, itt ugyan mit lát? Ezért egy költő se venne elő pennát, de róla még csak laptopján se csetel, ez ma a magyar táj, beszáradt ecsettel. Lehet kedd is talán, sőt akár csütörtök, Family Frost jön vagy maga az ördög? 2. Távolból felzeng tán valami dallam, túl messzi még ahhoz, hogy idehalljam. Ezek migránsok lesznek, nyakamat rája, szöges deszkát teszek ablakom alája, a kerítésbe árad minden feszültségem, ezek le ne tapossák gyér veteményem! De orrom megérzi, amit a szem se lát, hamubasült Fornetti csábító illatát. 3. A kapuba kiállok, szemem se rebben, a polgármester talpig népképviseletben jön s zászlókkal teli vagy félig rakottan izgatott emberek közelednek ottan. „Ehun Platós Péter! Nem szóltam még százszor? Kapcsold ki már ember, azt a villanypásztort!” Az asszony is eldobta nyitókapáját, sóhajtva simított nejlonotthonkáján. 4. És jött a férfi, ki soha el nem fárad: „Hé paraszt, mondd, mes...