Švejk óvatosan egyensúlyozta zsíros tapintású, kerekded háromszög alumínium tálcáját a foltos kantárnadrágos, svájcisapkás melósok közt a Világ automata büfében, amíg nem talált egy pultnál szabad állóhelyet.
Egy kopaszodását maradék hajának előrefésülésével leplezni próbáló, kék macskaszemű, kerek pofájú, kiugró járomcsontú férfi állt itt egyedül, aki Švejk szándékát látva odébb húzta tálcáját és úgy falatozta tovább a maga pecsenyéjét.
A derék obsitos két pár fehér nürnberger wurstot vett magának egy adag dinsztelt káposztával, néhány szelet barna kenyérrel. Mivel itt nem árultak alkoholt, műanyag poharában málnaszörp ülepedett a szóda aljára. Švejk elgondolkodott, hogy most kavarja vagy ne kavarja?
- Jozef, maga itt? - szólította meg álmélkodva kerekarcú asztalszomszédja. Švejk most már alaposabban szemügyre vette, s látta ám, hogy az asztalon ott hever a jellegzetes sildes sapka, ami nélkül még soha nem látta Hrabal urat, ezért nem ismerte fel még ilyen közelről sem.
Meg aztán mind a ketten józanok voltak, pedig már dél is elmúlt. Bohumil Hrabal úr pár utcával arrébb egy papírzúzdában dolgozott, ahol megsemmisítésre ítélt irodalmat és egyéb papírhulladékot bálázott 80-20 % arányban, amíg meg nem szilárdult, napi 12 órában s így is alig győzte. Onnan szökött most ki ebédelni, vacsorája, egy kiló friss fasírt zsírpapírba göngyölve gőzölgött a zsíros sapkája mellett.
- Képzelje, kitették a szűrömet a Kehelyből. Megannyi eltöltött idő, megannyi elköltött ezer korona után, s ami italt én ott elfogyasztottam! Fürdőmedencéket lehetne megtölteni külön a sörrel és külön a snapsszal. Sic transit gloria mundér.
- Így telik ki a mundér becsülete. Nekem ez valahonnan nagyon ismerős. Ne vegye magára, engem is kitiltottak onnan, amióta Bretschneider úr rokona vette át az üzletet. Mainapság már ez a dicsőség. Mit tud Palivecről, kiengedték már? - kortyolt felhúzott szemöldökkel Bohús a ragacsos műanyag bögréből, kék szemei csak úgy világítottak a sárga plasztik felett.
- Nem hallottam felőle, nem is csoda: a hatóság vitte el, nem a vírus. De csak most nézem, mivel mérgezi itt magát?
- Teázom. Illetve ez ázott, itt a filter - mutatott tányérja szélére a papíripari betanított munkás. - Azt hiszem, csak pont tea nincs benne. Tudja, én fiatal koromban Nymburkban, amikor el akartam szakadni a szüleimtől, a sörgyártól, joghallgatóként drogista inasnak álltam, ahol egy istálló padlásán száradó gyógynövényeket kellett forgatni vasvillával. Eredetileg külön-külön kamilla, menta, édeskömény néven voltak leterítve, forgatás közben kevertem bele kevés faszálkát, szalma-széna töreket, száradt festéket, üvegcserepet de főleg macska- és galambszart - nem szándékosan, csak ezek voltak a padláson, nem szilvásgombóc. A vastag porról nem beszélek, amire eleve le voltak terítve, meg aztán én se másztam le a 45 fokban a létrán egy pisi kedvéért. Hát, most ennek a levét iszom. De úgy látom, itt maga se fröccsözhet.
Švejk roppant izgatottan kavarta tovább, és mint egy gondos szájsebész, ecsetelni kezdte, hogy is van ez.
- Tudja, most, hogy a törzskocsmám a fiatal generációé lett, elgondolkodtam az életmódváltáson. - A derék katona fontosnak tartotta a múltban is mája jövőjét, ám csak most érett meg rá az elhatározás. Az igazi okot igyekezett mindenki elől eltitkolni, hogy legutóbb, amikor kijött a laborból, s otthon Müllerné átbogarászta a kukába kidobott eredményeit, több keresztet vetett, mint amennyit látott rajta. Bizony, annyi volt azon, mint egy jól sikerült Békemeneten.
- Gondoltam, kipróbálom én ezt a Száraz Hónap mozgalmat, hogy egy évben egyfolytában harminc napig nem iszom. Alkoholista ramadánt tartok. Csak az idejét nem tudtam még eltalálni, hogy melyik hónap legyen is az. Nyáron meleg van, a fröccs frissít, a sör lehűt, télen hideg, a grog és a kontusovka melegít. Tavasszal felenged az ember egy üveg újbor mellett, ősszel meg mondani sem kell, hogy el kell pusztítani a tavalyit a demizsonból. Egyszóval borzasztó nehéz volt eddig a döntés. De úgy hallottam, a kormány bevezeti a 13. havi nyugdíjat, úgyhogy szerintem az a hónap lesz az, amikor komolyan nekiállok, a tizenharmadik. Még külön pénzem is lesz rá, hogy ne igyak. Ha úgy állnak a számok. Ha a miniszterelnök tovább lohol.
- Hallja, Švejk, maga se százas!
- Éppen ellenkezőleg! Na, tunkolja ki azt a maradék szaftot és menjünk át a Bástyába, igyunk valami rendeset. Az a betiltott irodalom megvárja.
Ha vasárnap akkor irodalom. Ez jó is lesz így reggelre indításnak.
VálaszTörlés