Ugrás a fő tartalomra

Langerhans-szigetek

 - Hallotta, Svejk úr, májzsugorodása van az államfőnek! - kérdezte Müllerné, miközben leoldotta Sissy feliratú milleneumi kötényét. Bár ne tette volna, hiszen éppen lejárt a munkaideje. Nem az oldást, az átkötést.

- Aztán melyiknek, Müllerné? Én csak két álamfőt ismerek, az egyik addig vívódott, míg egy csapatban az egyik legnevesebb hotelben lett besúgó, onnan nem ment ki a Los Angelesi olimpiára, aztán ledoktorált, anélkül, hogy előtte fel. A családja hiába énekelte neki esténként, hogy egy kicsi mozgás mindenkinek kell, sajnos neki már memopauzája volt.

A másik meg a kutyapiszkot szokta összeszedni a horgászstégeken, és ha bármit alá kéne írnia, annyi kifogása sincs, mint egy amatőr pecásnak Mészáros halastavában. Ha a néppel akar találkozni, szilveszterkor előad a tévében egy hasbeszélőszámot.

Ami azt illeti, egyikért se nagy kár.

- Azok az Orbán drogista kifutófiúi - jegyezte meg szarkasztikusan a bejárónő, anélkül, hogy tudta volna, hogy úgy. - A mienket mondom, a Babist!

- Akkor hamarosan egy tucat fekete zászló leng a Konopisten. Csak tudnám, kié lesz az a sok tolnai birtok meg a fegyver- és repülőgépgyár!

Tudja, Müllerné, az a baj, hogy az alkoholistának nincs jövője, csak mája!

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Optimista forgatókönyv

Van egy optimista forgatókönyvem. 2026-ra Magyar Péter tégláról téglára építkezve megszerzi a parlamenti helyek kétharmadát. Még mielőtt Magyar átvenné Sulyok Tamástól a megbízólevelét, Szörényi Levente Rodostóba költözik és képzeletbeli nagynénjének játszik tárogatón kesergőket. A Tiborcz család Malagára disszidál, a Matolcsyak, Garancsik, Habonyok szaudi rokonoknál húzzák meg magukat, magukkal víve az aranytartalékot, perzsaszőnyegeket és a Szépművészeti Múzeum műkincseit. Orbán Viktor egy Putyintól kapott dácsába vonul valahol a Fekete-tenger partján a pénztárosával és levelezésbe kezd. Szijjártó egy adidas melegítőben egy nemkormánygéppel Moszkvába repül, hátrahagyva feleségét és Balázst. A KESMA átáll, az M1 Híradót átnevezik MP1 Híradóra. Gyurcsány Ferenc ellenzéki újságírónak áll és leleplezi saját magát. Feláll a kétharmados Tisza-parlament és a Magyar-kormány. A rajtuk kívül egyedüliként második Fidesz képviselői tüntetően távolmaradnak és soha többé nem vesznek részt az orsz...
Megjegyzés küldése
További információk

Isten pénze nem elég

Minden áldott reggel legkésőbb 6 órakor felébredek, ekkor kezd el harangozni a felettünk lévő templom. A másik oldalon is van egy mellettünk, lejjebb, az szerencsémre csendes. Emez éjjel is üti a negyedórákat-órákat, de hatkor lát neki igazán. Kivéve olyan vallási ünnepeken, mint nemrég Mária mennybemenetelének napján, mert akkor már hajnal négykor rázendít, s gregorián kórussal a kapunk előtt a gyülekezet is rákezdi. Elöl megy a tiszteletes, négyszögletű kalapban, mikrofonba énekel-beszél, középen és hátul egy-egy markosabb legény rúdon cipeli a hangszórókat és így járják körbe a települést, gyerekek, fiatalok, öregek, ha esik, ha fúj. Nem meglepő ez az intenzív hitélet, a falvak névtábláinál nemcsak a sebességkorlátozás van errefelé feltüntetve, de a rendszeres katolikus és evangélikus istentiszteletek időpontja is, egy hasonló KRESZ-táblán. Amikor nyilvántartásba vetettük magunkat, a nevünk után a másodjára azt kérdezték, mi a vallásunk, a harmadjára, hogy gyakoroljuk-e. Gyakorol...
Megjegyzés küldése
További információk

Az utca hírmondója

Gáspár, te vagy a legrégebb óta a szakmában. Most olyat kérek tőled, amit csak te tudsz végrehajtani. Kell hozzá az a szakmai alázat, ami neked van. – Főnök, bármit, tudja, én vagyok az utca hírmondója! – Hát ez az, most kicsit ne legyél. Le kell szedni, amit a múlt héten kiragasztottál. – De hát még nem is végeztem minddel… – Na, ezért majd számolunk! – ...és a gyerekeknek is azt üzentem a rádióban, hogy ne szaggassák le a plakátokat! – Pedig most ez a direkció a vizes vébé miatt. Hatmilliárdan jönnek, most egy kicsit nem lehet kinn kormánypropaganda. Így tervezték… Lópici Gáspár fájó szívvel fogta a létráját. A ragacsos vödröt és a pamacsot ezúttal otthon hagyta. Nem kellett messzire baktatnia, a közelben a járda mellett a falon egyforma kék plakátok sorakoztak, amíg a szem ellát.   Megállt az elsőnél, nekitámasztotta a létrát és a felső rétegnél kezdve tíz körmével szedte-szaggatta le egy öregember szürke arcképét, ahogy csak bírta. Nem nevetett a végén, han...
Megjegyzés küldése
További információk