Bretschneider detektív elégedetlenül pillantott körbe cvikkere fölül a koraesti napfényben úszó Kehely asztalain.
A légy zúgását is hallani lehetett, ahogy a kifüggesztett Nemzeti Együttműködési Nyilatkozat körül döngicséltek, ürítésre készen, csakúgy, mint a lapok halk susogását.
Ugyanis senki sem beszélgetett senkivel, mindenki valami olvasnivalóba temette gondolatait a gömbölyű korsók mellett, s csak addig emelte fel néha a fejét, amíg hörpintett egyet a megkeményedett hab alatt aranyló sörből.
Csak Palivec strázsált viaszosvászon kötényében a csapok mögött egy autógumiból készített légycsapóval, hogy elejét vegye egy újabb pár esztendős karcernek.
A felügyelő kihúzta magát s a csíptetőt orra nyergére tolta, összeszűkült szemmel próbálta kisilabizálni a címoldalakat, borítókat, hátha mégiscsak hazaáruláson tud valakit csípni.
Kokoška, a drogista egy, a kiömlött jégermájszterektől kartonná keményedett hároméves Ripostot lapozgatott a csapolt krušovicei mellé, Matuška, aki a kutyapiszkot szokta összeszedni az utcán, a Demokrata szilveszteri számát böngészte tettetett figyelemmel, egy betérő ismeretlen pedig G. Fodor Orbán-szabály című kötetét tartotta pajzsként maga elé, aminek ócska gerincéből csomóként hullottak a lapok, mint Palivec kocsmáros hajcsomói az aggodalomtól.
A figyelmes vendégek rendre rossz sorrendben tették vissza a könyv oldalait, de ez eddig még egyetlen alibi-olvasójának sem tűnt fel - az idegen szerencséjére Bretschneider detektív vizsla szemeinek sem.
Na, ebből se lesz ma feljelentés - gondolta a besúgó, kihúzta maga alól a széket és a söntés mellett álló reszketeg polcokhoz lépett. Végigfuttatta a szemét a még érintetlen könyvgerinceken: Keréný Imre... Matolčy... Dr. Andrea Várkony: Ezt így lehet? Ákos: Ezt nem lehet megúszni...
- Hát, nem is fogjátok! - fújt egy nagyot, de maga is inkább a pulton heverő, átázott, sokéves kupacból húzott elő egy Národní politikát.
El kell tudni vegyülni, mormogta kefebajsza alá engesztelésül csak úgy magának.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése