Ugrás a fő tartalomra

Egy mondat a kétharmadról...

No, aki olyan kedves, hogy ekkora uborkaszezonban is idekattint, azoknak műhelytitkokkal fogok kedveskedni.

Versírásra fanyalodtam hosszú évek után, mert nem tudom már máshogy elmondani, amit el akarok. Ha úgyse érti senki, akkor legalább egyvalaki ne értse, nem?

Olyan öt vers van most üllő alatt, egyet megosztok nyers verzióban, hogy lássék a műhelymunka.
Illyés Gyula-parafrázis, persze, mi más, én már újat nem írok, kapaszkodok abba a kevésbe, amit még ismernek és nem merem elengedni.

Na, egyelőre összehányva a mondatrészek:

A cím ugyebár, egy mondat a kétharmadról... De lehet, hogy elrontom szóviccel, csarnokságra.


A vázlat:

Hol kétharmad van, ott kétharmad van...
Hol kétharmad van, ott Mészáros van.
Hol Mészáros van, ott mészáros van.



A vége ez lesz, a többit még sorrendbe kell rakni, meg ezek csak úgy jöttek egyetlen reggel, számos igazítanivaló van rajtok.

Hol mészáros van, ott szeretet és béke
(legyen ezzel vége)
hol béke, ott áldás,
legyél néki hálás,
hol áldás, ott Isten,
hol Isten, ott rád szükség nincsen.

nem tudni, hogy hanyadrészben
van ott a zsebre tett kézben
kétharmad a bérpapíron
egyharmad a bankszámládon

autók kiszúrt kerekében,
kisbolt kockás füzetében

az öreg zsidó mosolyában,
a leölt disznó sikolyában,
a fertőzött szendvicsekben
(nincs semmi különös ebben)

a nótában, mit együtt fújtok,
ha a függöny mögé  bújtok
minden lézerblokkolóban
(az osztrák jön, ha megint hó van)

az Erzsébet-utalványban,
a gyerek csokis mosolyában,
a postás tömött táskájában,
az utolsó felszólításban
az uzsorás kamatában

a hazug és az igaz szóban,
minden konzultációban,
Nyugat felé elmenőben,
sírok közt a temetőben,
lovak között a gyeplőben,

ott van templomban és a Várban
a szőnyeg minden csomójában.


akárhonnan nézed, ott van
a parlamenti szavazásban

hol kétharmad van éjjel is,
ott harcolni kell folyosókon,
ázott plakát nem maradhat
magányban: The Show Must Go On.

megmondja, ha nézel, mit láss,
magyar vagy-e, vagy e-migráns,
beteszel vagy épp kiveszel,
ő mondja meg, hogy mi leszel

itt van lám a dinnyeföldön,
a tollban, míg e verset költöm,

a kerítésnél állnak hárman
egy határvadász zoknijában,
mosogató zsírszagában,
Londonban és Münchenben
sincs minden velük rendben,
s ott van mégis, sose lankad
a közmunkás is kétharmad,

ott van az ő lapátjában,
a tudós dolgozatában,
az arabnak hotelében,
"tudjukkinek" rabelében,
helikopter huzatjában,
bank helyett ott van a cihában,
pályázati kiírásban,
betonban és a cipőben
....
.....


minden kivágott fában,
pláne taxitarifában,
hentesnél és a söntésben,
ott van minden fröccsöntésben

nyugdíjasok gyűlt nyálában,
minden okmányirodában,
technoparti ritmusára
gyakó ágyéktocsogásba'

a cinikus félmosolyban,
autópályán, benn a hóban,
a más ember kastélyába
kivezető nyárfasorban.

vegetaként ott van minden
bogrács alján, pörköltszaftban,
éppen annyit vesz fel
amíg éppen szilárd nem lesz

neki fizetsz, ha költesz szeszre,
s amennyit ott áll a cefre,
ott van a kézműves sörben,
ne hadd folytassam tovább sorban,

ott a bíró füttyjelében,
a focista meztépésben,
az egyperces híradóban
(néző mondja: jól van, jól van)

Na, ebben kéne rendet rakni, a szart kihagyni.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Optimista forgatókönyv

Van egy optimista forgatókönyvem. 2026-ra Magyar Péter tégláról téglára építkezve megszerzi a parlamenti helyek kétharmadát. Még mielőtt Magyar átvenné Sulyok Tamástól a megbízólevelét, Szörényi Levente Rodostóba költözik és képzeletbeli nagynénjének játszik tárogatón kesergőket. A Tiborcz család Malagára disszidál, a Matolcsyak, Garancsik, Habonyok szaudi rokonoknál húzzák meg magukat, magukkal víve az aranytartalékot, perzsaszőnyegeket és a Szépművészeti Múzeum műkincseit. Orbán Viktor egy Putyintól kapott dácsába vonul valahol a Fekete-tenger partján a pénztárosával és levelezésbe kezd. Szijjártó egy adidas melegítőben egy nemkormánygéppel Moszkvába repül, hátrahagyva feleségét és Balázst. A KESMA átáll, az M1 Híradót átnevezik MP1 Híradóra. Gyurcsány Ferenc ellenzéki újságírónak áll és leleplezi saját magát. Feláll a kétharmados Tisza-parlament és a Magyar-kormány. A rajtuk kívül egyedüliként második Fidesz képviselői tüntetően távolmaradnak és soha többé nem vesznek részt az orsz...

Isten pénze nem elég

Minden áldott reggel legkésőbb 6 órakor felébredek, ekkor kezd el harangozni a felettünk lévő templom. A másik oldalon is van egy mellettünk, lejjebb, az szerencsémre csendes. Emez éjjel is üti a negyedórákat-órákat, de hatkor lát neki igazán. Kivéve olyan vallási ünnepeken, mint nemrég Mária mennybemenetelének napján, mert akkor már hajnal négykor rázendít, s gregorián kórussal a kapunk előtt a gyülekezet is rákezdi. Elöl megy a tiszteletes, négyszögletű kalapban, mikrofonba énekel-beszél, középen és hátul egy-egy markosabb legény rúdon cipeli a hangszórókat és így járják körbe a települést, gyerekek, fiatalok, öregek, ha esik, ha fúj. Nem meglepő ez az intenzív hitélet, a falvak névtábláinál nemcsak a sebességkorlátozás van errefelé feltüntetve, de a rendszeres katolikus és evangélikus istentiszteletek időpontja is, egy hasonló KRESZ-táblán. Amikor nyilvántartásba vetettük magunkat, a nevünk után a másodjára azt kérdezték, mi a vallásunk, a harmadjára, hogy gyakoroljuk-e. Gyakorol...

Az utca hírmondója

Gáspár, te vagy a legrégebb óta a szakmában. Most olyat kérek tőled, amit csak te tudsz végrehajtani. Kell hozzá az a szakmai alázat, ami neked van. – Főnök, bármit, tudja, én vagyok az utca hírmondója! – Hát ez az, most kicsit ne legyél. Le kell szedni, amit a múlt héten kiragasztottál. – De hát még nem is végeztem minddel… – Na, ezért majd számolunk! – ...és a gyerekeknek is azt üzentem a rádióban, hogy ne szaggassák le a plakátokat! – Pedig most ez a direkció a vizes vébé miatt. Hatmilliárdan jönnek, most egy kicsit nem lehet kinn kormánypropaganda. Így tervezték… Lópici Gáspár fájó szívvel fogta a létráját. A ragacsos vödröt és a pamacsot ezúttal otthon hagyta. Nem kellett messzire baktatnia, a közelben a járda mellett a falon egyforma kék plakátok sorakoztak, amíg a szem ellát.   Megállt az elsőnél, nekitámasztotta a létrát és a felső rétegnél kezdve tíz körmével szedte-szaggatta le egy öregember szürke arcképét, ahogy csak bírta. Nem nevetett a végén, han...