Sport. Vagyis inkább foci, ami – ha máshonnan nem, Esterházy Pétertől tudjuk – nem egy sport. Ahogy a rock 'n' roll sem egy tánc, de ezt önök is értik, elvégre isa futballokos nemzet vogymuk, a Feheruuaru rea meneh hodi utun, nekünk nem cár atyácskánk van, hanem edzőnk és csapatkapitányunk egy személyben.
Ígérem, nem jövök a csontig rágott toposzokkal, nem fogok írni a túlárazott és túlméretezett, olykor működésképtelen stadionokban szaladgáló túlértékelt és túlfizetett frizuravarjakról, nem emlegetem fel, hogy több stadionnál nem gondolkodtak üzemeltetőben, így az a városok „nyakán maradt”. Nem fogok a töméntelen TAO-pénzek miatt siránkozni, minden fillér jó helyre megy.
Ígérem, nem jövök a csontig rágott toposzokkal, nem fogok írni a túlárazott és túlméretezett, olykor működésképtelen stadionokban szaladgáló túlértékelt és túlfizetett frizuravarjakról, nem emlegetem fel, hogy több stadionnál nem gondolkodtak üzemeltetőben, így az a városok „nyakán maradt”. Nem fogok a töméntelen TAO-pénzek miatt siránkozni, minden fillér jó helyre megy.
A világon mindenütt támogatják a futballt, s ez meg is jelenik a pályákon, képernyőkön, hiszen nézik az emberek, ezért a támogatók cserébe értékes reklámfelületet kapnak. A külföldi játékosok sokszor úgy néznek ki, mint a szendvicsemberek, így aztán nem fogok rákérdezni, hogy a magyar foci szponzorai miért olyan titkosak, hogy úgy kell kiperelnie az érdeklődő sajtónak az adatokat? Csak nem szégyellik? A Puskás Akadémia mondjuk annyira nem szégyellős, mert amellett, hogy ők kapják a legtöbb pénzt, még van egy kis perselyük is a stadion fenntartására szánt egyéni adományoknak.
Azt se fogom feszegetni, miért kell az MLSZ-nek a csapatokat azért pluszpénzzel dotálni, hogy fiatalokat küldjön a pályára, miközben az akadémiáink csúcsra vannak járatva? Nem mondom, hogy emlékszem, de tudom, hogy a 16 éves Bene Ferencet annak idején direkt idősebbnek hazudták, hogy betehessék végre a felnőtt csapatba.
Miért pont én emlegetném fel, hogy az „egy a tábor, egy a zászló” pártja sikeresen megosztotta még a Fradi B-közepet is, ami megsüvegelendő, elvégre ez még a kommunistáknak se sikerült. Magyar módi: nekik sem kell már ellenfél, hogy összeverekedhessenek.
Nem fogom felhánytorgatni, hogy a pártállami idők mintájára, amikor volt csapata a Belügyminisztériumnak, a Néphadseregnek, a Szakszervezetnek, ésatöbbi, most oligarchai csapatok vannak. Van csapata Mészárosnak, Tállainak, Sesztáknak, ésatöbbi. Nagy múltú csapatok ezek, nagy rajongótáborokkal. Kisvárda, Balassagyarmat, Mátészalka, Felcsút. Kár, hogy ezek a teljes lakossága együtt sem töltené meg a Groupama Arénát.
Persze, meglehet, hogy tévedek és az emberek egyszercsak elkezdenek meccsre járni, mert rájönnek, hogy így könnyebben érvényesülnek az életben, a munkahelyükön. Egymást fogják túllelkesedni egy-egy gól után. És akkor olyan lesz, mintha lenne foci. Ahogy Mészáros Lőrinc tőzsdei szárnyalása: teljesítmény nélkül, pusztán a hitből felpumpált részvények előbb- utóbb valós értéket fognak képviselni. Az igazán nagy üzlet már úgysem a kocsmában, hanem a VIP szektorban köttetik, ha valakit érdekelnek a közélet apró rezdülései, ne kremlinológusnak tanuljon, hanem díszpáholyológusnak. Páholyok vannak, igen, mint a szabadkőműveseknél. Na, meg ott a zuhanyhíradó! Ott hallani ilyeneket is, hogy a csapatkapitány szerint a foci a „szabadság és a katonai fegyelem tökéletes elegye”, és hogy „a magyarok általában kritikusak a civilizációval, és azt gondoljuk, a modern világ rosszat tesz a gyerekeknek, ezért is kell sportolniuk! A sport gyógyítja a modern civilizáció veszélyeit.”
Képzeljék, ehhez állítólag ért is, meg szereti! Ugyan néhány megnyilvánulásából arra következtetnék, hogy Anikó asszony külön neki nyomtatott Népsportot vasal reggelente. Elnézést, ő nem közszereplő, de nem is én hoztam szóba: az edzőtől tudjuk, hogy felesége utálja a felcsúti stadiont, mert rontja a konyhaablakból a kilátást. Sajnos a mi kilátásainkat is.
Na, szóval mindezekről nem fogok szólni egy szót sem, hiszen ezeket már mindenki ismeri, sokszor megírta már a Nemzeti Sport és a Magyar Idők is, úgyhogy itt az idő, hogy előrukkoljak, a maradék helyen miről is fogok írni:
A magyar fociról.
Miért pont én emlegetném fel, hogy az „egy a tábor, egy a zászló” pártja sikeresen megosztotta még a Fradi B-közepet is, ami megsüvegelendő, elvégre ez még a kommunistáknak se sikerült. Magyar módi: nekik sem kell már ellenfél, hogy összeverekedhessenek.
Nem fogom felhánytorgatni, hogy a pártállami idők mintájára, amikor volt csapata a Belügyminisztériumnak, a Néphadseregnek, a Szakszervezetnek, ésatöbbi, most oligarchai csapatok vannak. Van csapata Mészárosnak, Tállainak, Sesztáknak, ésatöbbi. Nagy múltú csapatok ezek, nagy rajongótáborokkal. Kisvárda, Balassagyarmat, Mátészalka, Felcsút. Kár, hogy ezek a teljes lakossága együtt sem töltené meg a Groupama Arénát.
Persze, meglehet, hogy tévedek és az emberek egyszercsak elkezdenek meccsre járni, mert rájönnek, hogy így könnyebben érvényesülnek az életben, a munkahelyükön. Egymást fogják túllelkesedni egy-egy gól után. És akkor olyan lesz, mintha lenne foci. Ahogy Mészáros Lőrinc tőzsdei szárnyalása: teljesítmény nélkül, pusztán a hitből felpumpált részvények előbb- utóbb valós értéket fognak képviselni. Az igazán nagy üzlet már úgysem a kocsmában, hanem a VIP szektorban köttetik, ha valakit érdekelnek a közélet apró rezdülései, ne kremlinológusnak tanuljon, hanem díszpáholyológusnak. Páholyok vannak, igen, mint a szabadkőműveseknél. Na, meg ott a zuhanyhíradó! Ott hallani ilyeneket is, hogy a csapatkapitány szerint a foci a „szabadság és a katonai fegyelem tökéletes elegye”, és hogy „a magyarok általában kritikusak a civilizációval, és azt gondoljuk, a modern világ rosszat tesz a gyerekeknek, ezért is kell sportolniuk! A sport gyógyítja a modern civilizáció veszélyeit.”
Képzeljék, ehhez állítólag ért is, meg szereti! Ugyan néhány megnyilvánulásából arra következtetnék, hogy Anikó asszony külön neki nyomtatott Népsportot vasal reggelente. Elnézést, ő nem közszereplő, de nem is én hoztam szóba: az edzőtől tudjuk, hogy felesége utálja a felcsúti stadiont, mert rontja a konyhaablakból a kilátást. Sajnos a mi kilátásainkat is.
Na, szóval mindezekről nem fogok szólni egy szót sem, hiszen ezeket már mindenki ismeri, sokszor megírta már a Nemzeti Sport és a Magyar Idők is, úgyhogy itt az idő, hogy előrukkoljak, a maradék helyen miről is fogok írni:
A magyar fociról.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése