El kell áruljak egy „műhelytitkot”. Ha nem jön közbe semmi, akkor úgy körülbelül 8-10 hétre előre megvan, melyik héten milyen témát szeretnék ezen a hasábon feszegetni, no persze frissen, aktuálisan. Hol komolyabban, hol könnyedebben, lesz még szó menekültekről, a szomszédokról, az itteni pénzügyekről éppúgy, mint az otthoniakról. Két hét múlva például egy laza élménybeszámolót tervezek az itteni „busójárásról”, a Goaßhenkerről.
De ki tudja, mi lesz belőle? E héten az itteni sörök széles kínálatát, mint helyi jellegzetességet szerettem volna bemutatni, mert bár szinte minden falunak megvan a saját főzete, hiába a német tisztasági törvények (ez a kifejezés mindig furcsa asszociációkat indít el a fejemben), szóval hiába a sörtörvény, azért sikerült kifognom egy-két vízhajtót is a palettáról. Aztán a múlt heti sajtóhíreknek köszönhetően mégsem bajor sörrel fogunk koccanni.
Négy-öt magyar lapot is követek online, s mindig szembejön valami vérlázító hülyeség. Ha Nyilas Misi olvasná fel nekem a címeket, mondanám, hogy ugorgyunk, de nem vagyok vak.
Messziről, erdélyi, mezőségi élményeimmel kezdeném: már az első látogatásaimkor, a kilencvenes évek elején megtanították nekem, amikor meglátták a kezemben az Ursus-t, hogy a magyar ember csíki sört iszik. Régebben ez Hargitha, később Ciuc névre hallgatott hivatalosan, de bizony ez volt a csíki sör. Úgyhogy amikor egy-két éve láttam az interneten egy csíki sörreklámot, nekem bizony a Ciuc jutott eszembe. Egy székely góbé karatézott le benne egy medvét. Két dolog derült ki később erről a videóról: hogy egy az egyben, szinte mozdulatsorra koppintása egy korábbi reklámnak, és hogy az Igazi Csíki Sört reklámozza. Másodszor szintén egy visszaélés kapcsán hallottam a termékről, a Tankcsapda együttes hívta fel a figyelmet, hogy egy másik reklámjukban engedély nélkül használták fel a zenéjüket. Ezek után már csak röhögtem, mint akit csikiznek, amikor a Ciuc-ot gyártó holland cég beperelte őket névjegybitorlásért. A bíróság, mint egy fülemüle-pörben, hol így ítélt, hol úgy, az én véleményem pusztán annyi volt sokáig a dologról, hogy ha nem lehetne összetéveszteni a két terméket, akkor minek az „Igazi” megkülönböztető jelző az újabb sör nevében? A névadó szerint kellett legyen a köztudatban egy másik, nem igazi csíki sör is.
Mindenesetre ügyes, ahogy Kohn bácsi mondaná. Ez az egész persze két külföldi cég problémája kellene legyen, 1000 kilométerre Budapesttől. De nem úgy van az ott, ahol a pálinkafőzés és az ittas biciklizés éles fegyver a Brüsszel elleni harcban! Ahol – Európában egyedüliként – a Parlamenten nem uniós zászló lobog a nemzeti mellett, hanem egy másik kék-sárga, a székely. (Megjegyzem Romániával még csak a csatlakozási tárgyalások folytak, de Széken már csillagos lobogót láttam a trikolór mellett a kocsmaajtón.)
Jött Lázár János, az igazságosztó. Hódmezővásárhelyen a vendéglátósokat arra kérte, bojkottálják a csúnya holland multi termékeit, mert báncsák a magyart! Aztán ezt előadta a Miniszterelnökség nevében, majd a kormányinfón is. „Ez elfogadhatatlan, a két évvel ezelőtt megkötött stratégiai partnerség erre nem adott felhatalmazást a cégnek. A Heineken hozzáállását minősíti, hogy a Magyar Kormánnyal együttműködési megállapodást köt, majd Romániában méltatlan eljárást folytat egy magyar márka ellen.” Kicsit ugyan utána kellett olvasnom, de kiderült, bármit is értsünk alatta, de nincs stratégiai partnerség a kormány és a cég között, továbbá a hollandok kérték, hogy a vitájukon elhangzottak ne kerüljenek a sajtó elé.
Miért kellett Lázár Jánosnak az elnöki tanács elnökeként exponálnia magát? Milyen politikai célból kell egy román cég érdekeit összemosni a „magyarság” érdekeivel? Ha annyira fontos elszakadt nemzettestvéreink sorsa, akkor a pálinka eredetvédelmi törvényéből miért felejtették ki a székelyeket? Ők elég morcosak most, hogy nem nevezhetik pálinkának a cujkájukat. De ez után joggal lehet morcos a dévai magyar asztalos is, akinek nincs munkája az IKEA térnyerése miatt, mert a svéd nagykövet még mindig nincs bekéretve!
Szörnyű sejtésem támadt: ezek nem politikusok. Az csak a fedőtevékenység, mellékállás, hogy menjen a bót, a trafik, a kaszinó, a sertéshizlalda, a wellness-hotel, a dinnyeföld, a lovarda, a pálinkafőzde, a kötvény, a nyomda, a sörgyár…
Vagy ha ez a politika, akkor ne lepődjenek meg, ha a román a Tiszáig jön a brassói miatt!
Igaza volt Bohumil Hrabal cseh írónak: Közép-Európában nem érdemes kijózanodni.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése