Buzgalom

Palivec vendéglős idegességében már a negyedik poharat roppantotta össze törölgetés közben.

Nagyon nem szerette, ha a vendégei politikáról diskuráltak, mert annak mindig karzer lett a vége. És a rendőrség mindig őt találta meg elsőnek.

Már akkor gyanút kellett volna fognia, amikor kibérelték a Kehely nagytermét.

A telefonban MLM-nek értette a mozgalom nevét, így rögtön rá is bólintott. Idebuszoztatnak sok szomjas nyugdíjast, eladnak nekik túlárazott edénykészleteket, elektromos lábmelegítőt vagy ki tudja még milyen szir-szart és a végén esznek egy túlárazott fasírtot krumplisalátával.

Mindenki elégedett, így kerek a világ.

Könnyű pénz.

Erre beállít két kravátlis felforgató aktatáskával és szórólapokkal, mögöttük a dühödt tömeg, akik otthon már mind felszívták magukat.

... és ahogy jobban körülnézett, a cigarettafüstben megpillantotta Bretschneider detektív összetéveszthetetlen barkóját.

A spion ezúttal nyugdíjasnak próbált öltözni, műszálas otthonkában, fejkendőben, egy banyatankra támaszkodva jegyzetelt, mintha a bevásárlási listáról pipálná ki a már beszerzett tételeket.

Feltűnőbb volt, mint egy vegán a vadászkiállításon.

Palivec azonnal lekapcsolta a villanyt és elkiáltotta magát:

- Szabad a csók!