Ezt az írást a karácsonyi vagy szilveszteri számba szántam, de most már nem szánom. Oda majd lesz más, most túl jó a kedvem, hogy politizéljek. Mást veszek számba: minden migráns örök problémáját, a hazai ízeket, amiket nem mindig könnyű idegenben reprodukálni. Ám ha mégis, akkor a jól sikerült közös ebéd vagy vacsora felér egy hazautazással. A legrövidebb út oda is az ember hasán keresztül vezet.
A konyha egyik fő alapvetése, hogy az alapanyag az alapvető. Azon múlik minden, mondják, akik még sohse kozmáltak oda semmit. Őrölet!
Nem csak azért, mert itt minden étel olyan szőke-sápadt, de nekünk, kalocsaiaknak az ízek leghazaiabbikát a bátyai vagy szakmári piros arany jelenti, s ezt nem a lokálpatriotizmus mondatja velem. A Miskolcról ideszármazott haverok buli-bográcsgulyása színre olyan volt, mint a Fanta. Kilószám hoztunk hát ki „kalocsai” paprikát, mert azt hittük élelmiszer, de olyan jó ajándéknak bizonyult, mint valutának. Röviden: most már szívesen megyünk, ha hívnak vacsorára, a pirospaprika miatt nem a magyar vendéglátóink fognak pironkodni.
Az élet itt sem fenékig tejfel. Helyesen: tejföl… butít és nyomorba dönt. A német annyira nem ismeri, hogy a boltban Créme Fraîche néven kapni. A francokat, van nekik valami hasonló, de az egy nagy túró. Ami itt szintén nincs. Érdekes, hogy Liptauer, azaz liptói körözött bezzeg van, paprikás túró, kettő az egyben, válogassa szét, aki akarja. No meg „echte Deutsch” ricotta, cottage cheese, de egyik sem ugyanaz. Mondjuk a túró már otthon se mind ugyanaz. Néha olyanokat kapni, hogy akkor már inkább lekaparná az ember egy közös lóról, ha túrosgombócot akar desszertnek.
Babgulyást főzni se volt egyszerű, ha nem lennének itt törökök, nem is találtam volna szárazbabot. Apropó törökök. Mit jut eszébe az élelmesnek, Mária országából? A címadó töltöttkáposzta! Ha paprikám van, annak sikerülnie kell itt, Bajorországban pláne!
Még a feleségem vett egyszer, C-vitaminnak egy 25 dekás csomag savanyúkáposztát, felnyitottam, belekóstoltam: teljesen korrektnek tűnt, bőven a szavatossági időn belül. Még másfél kiló hasonlót szerzek, egy kiló darált hússal, némi rizzsel, s már meg is vagyunk egy egész hétvégi kajával. Nem tudtam, milyen fába vágtam a fejszét. Ettől ment a fej szét.
„Miért vágsz olyan savanyú képet, édesem?” – finomra darált, édes káposztatrutymót sikerült kóstolnom, persze, miután kifizettem és hazacipeltem. Megint helyszűkében vagyok, így csak az ötödik, kvázi sikeres próbálkozást mesélem csak el: egykilós konzerv, de ennyi keserű tapasztalat után félve bontja fel az ember a sós lét. A lényeg, kerítettem savanyúkáposztát, le is arattam volna a babérokat, ha lett volna benne. Vissza a boltba: nagy nehezen találtam egy savanyítófűszer-mixet, láttam, hogy tartalmaz Lorbeerblätter-t is, úgyhogy azt vettem, és mint egy szakállas Hamupipőke különválogattam a babérlevelet, a mustármagot, meg a köménymagot. Most már elárulhatom, a 3 eurós köménymagnak épp olyan íze van, mint a 29 centesnek. Az előbbit én vásároltam, a másikat a feleségem még régebben, csak elfelejtettem megkérdezni, hogy van-e otthon.
Eltelt egy nap a szándék és a kivitelezés között, és teljes volt a fejetlenség, főleg káposzta terén. Mert a konzervbe egész fejet nem szuszakoltak. Az ám! Vettem egy nagy fej normál káposztát, kifőztem egészborsos-köményes-babérleveles vízben al dente állagúra és annak leveleibe göngyöltem a kevésbé körülményesen elkészített kolbásztölteléket.
A korondi káposztafőző edényemben másnak nyílik Kalocsán a muskátli, az öntöttvas lángelosztóm az indukciós lapra hiába is tenném, a MÉH-telepen hever, árát már rég elitták.
Harminc töltelék lett épp, mint otthon, belefért a nagyfazékba. Gondoltam, visszahívunk egy-két embert, de ők pont akkor igaziból utaztak haza. Nem marad más, mint lefagyasztani. De nem maradt mit lefagyasztani. Elfogyasztottuk hárman, két nap alatt, avec Créme Fraîche.
Szóval, rögös az út, de találtam egy háromperces videót „hogyan készítsünk rögös túrót jó zsíros tejből”, úgyhogy extrém gasztro-túra a túróscsusza lesz! (A füstölt szalonna az jó itt!)
A kenyerüket meg süssék meg!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése